Új bejelentővédelmi szabályok

2023 május 8.
Szerző: BRSP
  • munkajog

A Parlament elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló új törvényt. („Bejelentő-védelmi Törvény”). A jogszabály Magyarország harmonizációs kötelezettségének tesz eleget és az EU 2019/1937. számú, az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvnek való megfelelést szolgálja („Irányelv”).

1. Belső bejelentővédelmi rendszer létrehozásának kötelezettsége

Az Irányelv és a Bejelentő-védelmi Törvény mind a közszféra, mind a magánszektor egyes jogalanyaira kiterjed, akiknek biztosítaniuk kell a jogsértések bejelentésére szolgáló csatorna működtetését és a bejelentések nyomon követését. Az Irányelv és a Bejelentő-védelmi Törvény alapján bejelentőnek minősülnek az olyan természetes személyek, akik a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységükkel összefüggésben szerzett jogsértésre vonatkozó információt jelentenek be. Az Irányelv a munkavégzést tágan értelmezi, minden olyan jogviszony ide tartozik, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez, ebbe beleértve, aki önmaga foglalkoztatását végzi.

A Bejelentő-védelmi Törvény az Irányelv szerinti belső bejelentési csatornát ún. „belső visszaélés-bejelentési rendszerként” alkotja meg. Ezen visszaélés-bejelentési rendszer kötelező minden olyan foglalkoztató számra, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, vagy amely – a létszámtól függetlenül többek között – a pénzmosási törvény hatálya alá tartozik. Azon foglalkoztatók esetén, akik 50-249 munkavállalót foglalkoztatnak, lehetőségük van arra, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen hozzák létre. Az 50-249 főt foglalkoztatóknak a belső visszaélés-bejelentési kötelezettséget a foglalkoztatóknak legkésőbb 2023. december 17-től kell létrehozniuk.

2. Eljárási kötelezettségek

A belső visszaélés-bejelentési rendszert a foglalkoztatónál erre a célra kijelölt személy vagy szervezeti egység működtetheti. Ilyen személy vagy szervezet lehet a ’compliance’ terület, a HR vezető, a pénzügyi vezető, a cégvezető vagy akár az ügyvezető.

A bejelentés tárgya bármely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ lehet. A foglalkoztatónál bejelentést nemcsak a foglalkoztatott (munkavállaló) tehet, hanem az is, akinek a jogviszonya már megszűnt vagy jogviszonyt létesíteni kívánó személy, akinek e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás már megkezdődött (pl. álláspályázatra jelentkező személy). Ugyancsak tehet bejelentést a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozó, alvállalkozó, a tulajdonos, az ott dolgozó gyakornok, önkéntes, akkor is, ha a jogviszonya már megszűnt vagy ha szerződéses jogviszonyt kíván létesíteni és ez az eljárás már megkezdődött. Azaz a bejelentők lehetséges körét a jogszabály tágan értelmezi, szinte bárki tehet bejelentést, aki a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban állt, áll vagy állni fog.

A bejelentés írásban vagy szóban is megtehető (telefonon, hangüzenet útján vagy akár személyesen is.) A foglalkoztatók maguk dönthetik el, hogy milyen típusú belső visszaélés-bejelentési rendszert hoznak létre (pl. postai út, panaszdobozok, on-line – intranetes vagy internetes – platformok, telefonos forródrót, stb.) A bejelentő személyazonosságát minden esetben bizalmasan kell kezelni.

A bejelentés megtételéről visszaigazolást kell küldeni a bejelentőnek és a bejelentést legfeljebb 30 napon belül ki kell vizsgálni. A bejelentővel a bejelentés kivizsgálása során kapcsolatot kell tartani.

Bizonyos esetekben a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, így pl. ha a bejelentést azonosítatlan bejelentő tette meg, nem az arra jogosult személy tette meg, vagy ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés esetén.

Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a büntető feljelentés megtételéről, azaz ez egy rendőrségi feljelentési kötelezettséget jelent. Ha a bejelentésben foglalt magatartás nem bűncselekmény, de sérti a foglalkoztató szabályait, akkor a foglalkoztatottal szemben munkáltatói intézkedés alkalmazható.

A bejelentés kivizsgálásának eredményéről és a megtett intézkedésekről a bejelentőt tájékoztatni kell.

3. A bejelentés bizalmas kezelése

A belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bejelentő személyes adatait a bejelentést kivizsgáló személyen kívül más ne ismerhesse meg. A vizsgálat lezárásáig vagy a felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információt titokban kell tartani és azok nem oszthatók meg a foglalkoztató egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával sem.

A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a jogairól és biztosítani kell számára, hogy álláspontját kifejthesse.

Amennyiben a foglalkoztató vagy annak tulajdonosa belső magatartási szabályokat állapít meg (pl. etikai kódex, magatartási kódex), úgy ennek megsértése is bejelenthető a belső visszaélés-bejelentési rendszerben.

Az új szabályok betartását a munkaügyi hatóság ellenőrizheti azzal, hogy a foglalkoztatóval szemben bírság és tevékenység végzésétől való eltiltás nem alkalmazható, azonban egyéb szankció alkalmazható, pl. jogsértés megállapítása, kötelezés a jogsértés megszüntetésére.

4. A bejelentő védelme

A Bejelentő-védelmi törvény általános szabályként kimondja, hogy minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés megtétele miatt kerül sor és a foglalkoztatással összefüggő jogviszonnyal kapcsolatosan valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Egy ilyen jogvitában – ellenkező bizonyításig – vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor. Ilyen hátrányos intézkedésnek minősül különösen a felmondás, a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének a megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása, a képzés megtagadása, a negatív teljesítményértékelés, a határozott idejű munkaviszony megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése, a személy jóhírnevének megsértése, az üzleti lehetőség elvesztése, az egészségügyi alkalmasság előírása, az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása. Azaz a jogszabály a lehető legtágabban értelmezi a munkavállalóval, alvállalkozóval vagy szerződéses partnerrel szembeni bármely hátrányos intézkedést, amit a bejelentés miatt tettek vele szemben. Ez az intézkedés a foglalkoztató részéről jogellenesnek minősül akkor is, ha önmagában az intézkedés egyébként lehetne jogszerű.

5. Összegzés

A fentieket összegezve 2023. december 17-ig az 50 főt meghaladó alkalmazotti létszámú munkáltatóknak egy belső visszaélés bejelentési rendszert kell létrehozniuk, annak belső eljárási szabályaival és ezt ki kell hirdetni a munkavállalók között. Tanácsos szabályozni, hogy milyen módon tehető meg a bejelentés, azt a cégen belül ki vizsgálja ki, hogyan biztosítják a bejelentő védelmét az eljárás során és milyen módon zajlik és zárul a vizsgálat.