Év végi jogszabálymódosítás-saláta

Magyarországon már hagyomány, hogy az év végén törvény és jogszabály módosítási dömpingre kerül sor, ez nem történt másként idén sem. Módosításra került többek között a csődtörvény, a földforgalmi törvény, a villamos energia és a gáztörvény, a hulladék gazdálkodási törvény és pénzügyi tárgyú törvények. Ezekből készítettünk egy összefoglaló listát a teljesség igénye nélkül.

1. 2022. évi LXVII. törvény – Földügyi törvények módosítása

A törvény a termőföldek és erdők adásvétele tekintetében több ponton is változtat az elővásárlási jogi szabályozáson. Egyrészt a helyben lakó szomszéd fogalmát szigorítja, és mostantól a kedvezményes, elsőbbséget élvező elővásárlási jogra csak az a szomszéd jogosult, aki (i) életvitelszerűen lakik a szomszédban, és (ii) az adott szomszédos ingatlan már legalább egy éve a tulajdonában, vagy használatában van. A módosítás néhány további, elsőbbséget élvező elővásárlási jogosulti kategóriát vezet be, elsősorban a helyi állattartókat, illetve az helyi ökológiai gazdálkodást folytató személyeket támogatva. Végül a módosítás értelmében a termőföldek mesterséges túlárazását is korlátok közé kívánja szorítani a jogalkotó, és egy bizonyos mértéket meghaladó vételárnál az adásvételi szerződésben alá kell támasztani az ellenérték arányosságát.

Módosulnak bizonyos részletszabályok a termőföldön fennálló közös tulajdon megszüntetését szabályozó törvény (2020. évi LXXI. törvény) tekintetében. Ez a törvény a termőföldeken fennálló közös tulajdon hatékony megszüntetését célozza, és meglehetősen széleskörű alkalmazása alakult ki és a gyakorlati problémákra adott jogalkotói választ a jelen módosítás. A módostás alapvetően eljárási részletszabályokat érint.

A módosítások 2023. január 1-én lépnek hatályba azzal, hogy az ellenérték meghatározására vonatkozó módosítások csak 2023. május 1-jén lépnek hatályba.

2. 2022. évi LXVIII. törvény – Salátatörvény

A törvény számos, egymással különösebb összefüggésben nem lévő törvényeket módosít, ideértve a csődtörvényt, a helyiségbérleti törvényt, illetve számos állami vagyongazdálkodással kapcsolatos törvényt.

Csődtörvény (1991. évi XLIX. törvény)

A módosítás a felszámolónak lehetővé teszi, hogy a felszámolási eljárás ideje alatt is, a felszámolással összefüggő célból új munkaviszonyt létesítsen. Ezen felül számos technikai jellegű módosítást tartalmaz a törvény.

Helységbérleti törvény (1993. évi LXXVIII. törvény)

A módosítás pontosítja az állami tulajdonú lakásokra vonatkozó bérlői vételi jog gyakorlásának a feltételeit. Az új szabályozás értelmében a vételi jog gyakorlásánál alkalmazott vételárat értékbecslő által megállapított forgalmi érték, és nem csupán az állam által meghatározott értéken lehet gyakorolni.

Állami vagyonról szóló törvény (2007. évi CVI. törvény)

A módosítás meghatároz új eseteket, amikor az állami vagyon hasznosítása (és nem átruházása) mentesíthető a versenyeztetés alól. Bevezetésre kerül értékhatár 25 millió forint értékben ingóságok hasznosítása esetén, illetve határozott idejű szerződéseknél 90 napról egy évre emelkedik a mentesített határozott idejű szerződés (ideértve megbízási szerződéseket is).

Nemzeti vagyonról szóló törvény (2011. évi CXCVI. törvény)

A módosítás bevezeti a „kivezetésre szánt állami vagyon” fogalmát, amelynél a vagyonkezelő feladata annak mielőbbi hasznosítása, illetve elidegenítése. Fontos újítás továbbá, hogy a koncesszióba adott autópályák tekintetében a törvény bevezet egy új jogintézményt, a „működtetési jogot”, amely a korábbi vagyonkezelési jogot helyettesíti. A jogalkotói szándék a megkülönböztetésre talán azzal indokolható, hogy ehhez kapcsolódóan a módosítás kimondja, hogy az ilyen jog alapján működtetett nemzeti vagyon nem tartozik a felszámolási vagyon körébe.

3. Pénzügyi törvények

Jelzálog hitelintézeti törvény (1997. évi XXX. törvény)

A jelzálog hitelintézetek számára a módosítás új biztosítéki formában megvalósuló refinanszírozási lehetőséget biztosít. Az eddigi gyakorlat szerint a jelzálog hitelintézetek a különvált, vagy önálló zálogjog kereskedelmi bank részére való értékesítése útján biztosított lehetőséget a refinanszírozásra, illetve annak a biztosítéki rendszerének a megteremtésére.

Az új biztosítéki rendszer kihasználja a Ptk. nyújtotta lehetőségeket, és a jelzáloghitel, mint követelésen alapított jelzálog nyújtása mellett is lehetővé teszi a refinanszírozást, melyet portfólió szinten tud a jelzálog hitelintézet nyújtani. Ezen biztosítéki rendszer keretében a Ptk. 5:140. § szerinti alzálogra is jogosulttá válik a jelzálog hitelintézet. A módosítás 2023. január 1-jén lép hatályba.

Befektetési vállalkozási törvény (2007. évi CXXXVIII. törvény)

Harmonizációs célú módosítást tartalmaz a jogszabály (2022. évi LXIX. törvény), amelynek értelmében az ún. megosztott főkönyvi technológia (ún. tokenizáció) útján is lehet pénzügyi eszközöket (ideértve különösen kriptoeszközöket) kibocsátani. A módosítás 2023. március 23. napján lép hatályba.

Pénzforgalmi szolgáltatási törvény (2009. évi LXXXV. törvény)

A jogalkotó érzékelte az ún. cashback szolgáltatások terjedését, és a havi 150.000 Ft-os ingyenes készpénz felvételi limitet ilyen szolgáltatások esetében 40.000 Ft-ra csökkentette.

Egyéb törvények

Módosult a Hitelintézeti törvény, a Biztosítási törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény is. A Hitelintézeti törvényben az önkormányzati betéteket érintő betétbiztosítási szabályozás változott, a Magyar Nemzeti Bank többlet hatósági ellenőrzési hatáskört kapott, míg az örökösök az életbiztosítások tekintetében az elhunyt adataihoz hozzáférést kapnak még a hagyatékátadó végzést megelőzően. A módosítások 2023. január 1-jén lépnek hatályba

4. Energetikai törvények

Villamos energia törvény (2007. évi LXXXVI. törvény)

A módosítás (2022. évi LXX. törvény) értelmében a MAVÍR, mint rendszerirányító a szervezett villamos energia piacon nemcsak vásárolni jogosult kiegyenlítő energiát, hanem az esetleges fölösleget értékesítheti is. Ez a rendszer rugalmasságát hivatott elősegíteni.

Gáztörvény (2008. évi XL. törvény)

A módosítás bevezeti az energetikai szabályozási tesztkörnyezet fogalmát, amelyet az energetikai innováció elősegítése érdekében hozott lére a jogalkotó. Ilyen tesztkörnyezetben való részvételi jogot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogosult engedélyezni. Jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget továbbá jogalkotó azzal, hogy szabályozást vezet be a földgázellátási válsághelyzet esetére, elsősorban földgáztároló feltöltési ütemterv Bizottsági benyújtása útján.

A módosítások 2023. január 1-jén lépnek hatályba.

5. Hulladékgazdálkodási törvények módosítása

A 2022. évi LXXVI. törvénnyel jelentősen módosult a hulladékról szóló törvény (2012. évi CLXXXV. törvény) és számos hozzá kapcsolódó jogszabály. A módosításra elsősorban az új, koncessziós modellre való áttérés miatt volt szükség.

A kiterjesztett gyártói felelősség bevezetése okán került módosításra a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó törvény (2011. évi LXXXV. törvény). A módosítás másik, ezzel összefüggő indoka és területe a koncessziós hulladék gazdálkodási modellre való áttérés miatt szükséges módosítások bevezetése volt. A módosítás 2023. július 1. napjától hatályos.

Az új koncessziós rendszer bevezetése indokolta a hulladékról szóló törvény módosítását. Itt fontos feladat volt az állami feladatok újradefiniálása, valamint a koncesszió jogosultjának részére történő adatmigrálás jogi alapjának megteremtése is. A módosítás részletes átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz az új rendszerre való fennakadás mentes átmenet elősegítése érdekében.

6. Külföldi befektetők magyar stratégiai cégekben való tulajdonszerzésének engedélyhez kötése

Az ukrán-orosz háborúra tekintettel bevezetésre kerülő veszélyhelyzet okán a Kormány rendeletben meghosszabbította a külföldi befektetők magyar stratégiai cégekben való tulajdonszerzésének engedélyezési rendszerét. A bejelentési kötelezettség érinti mind a harmadik országbeli, mind EU-n, EGT-n, Svájcon belüli befektetőket is.

A stratégiai cégek a kormányrendelet (561/2022 (XII.23.) sz. korm. rendelet) mellékletében meghatározott tevékenységet folytató cégek, melyek lényegében megegyeznek a korábban is ilyennek minősített tevékenységekkel. Az eljárásra a belgazdaságért felelős miniszter (a Gazdaságfejlesztési Miniszter) rendelkezik hatáskörrel, ami szintén megfelel a korábbi rendszernek.

A rendelet már 2022. december 24-é hatályba lépett és a veszélyhelyzet idejére marad hatályban.