Szélenergia-pályázat: komoly költségekkel kell számolni a végleges kiírás alapján

2026 szeptember 14.
Szerző: Dr. Szabó Gergely
  • Energia és közszolgáltatások

A MEKH augusztus 30-án kiírta a szélerőművek hálózati csatlakozását szolgáló kapacitáspályázatot. Hosszú idő után ez az első eljárás, amely érdemi új szélerőművi betáplálási kapacitást tesz lehetővé Magyarországon. A nyáron közzétett tervezetekhez képest a végleges feltételek több ponton meglepetést hoztak. Az eddigi tervezetek alapján az volt a kérdés, hogy a befektető felkészült-e, most már inkább az, hogy a kért vállalások alapján kijön-e a számítás a befektetőknek.

Kilenc csomópont, 702 MVA

A kiosztható teljesítmény összesen 702 MVA: Ócsa 255 MVA 220 kV-on, Szombathely OVIT 200, Ács Katódgyár (BAMO), Dunaújváros Dél és Iváncsa egyenként 50, Székesfehérvár Nyugat 40 MVA 132 kV-on, Komárom Ipari Park 21, Szombathely Észak 20, Kisbér 16 MVA 22 kV-on. A legkorábbi csatlakozási időpont mindenhol 2030. szeptember 30.

A kapacitás a Dunántúlra és a főváros déli agglomerációjára koncentrálódik. Két csomópont adja a volumen kétharmadát, a nagyobbik, Ócsa viszont sűrűn lakott térségben, tájvédelmi körzet szomszédságában fekszik, ezért a beépíthető terület jóval kisebb lehet, mint amit a szám sugall. A három 22 kV-os csomópont mai turbinamérettel három-négy egységnyi méret.

A kilenc csomópont nem a szélviszonyok, hanem leginkább a szabad hálózati kapacitás mentén állt össze. Innen viszont adódik a következő kérdés is: a villamosenergia-rendszer fejlesztésére fordított uniós források nyomán milyen további kapacitások nyílnak meg, és a jogalkotó, továbbá a piaci szereplők milyen szempontok szerint kezelik majd együtt a termelési módokat. Paks, a napelemes és a szélerőművi termelés mellé egyelőre kevés a tároló, a csúcsidőszak utáni beszakadás kezelése pedig ugyanolyan rendszerszintű kérdés, mint maga a kapacitáskiosztás.

A maximális közvetett fajlagos csatlakozási díjat és a becsült közvetlen, illetve térítésmentesen átadandó beruházási költséget összeadva a csatlakozás teljes költsége Dunaújváros Délen és Iváncsán mintegy 29 millió forint MVA-nként, Szombathely Északon 137 millió. A 406 millió Ft/MW-os benchmarkhoz mérve a csomóponttól függően ez a beruházási keret 7 és 34 százaléka.

A csomópontválasztás ma az első és legnagyobb tétel a modellben, amely komoly pénzügyi hatással rendelkezik. Erre jönnek rá azok a pénzügyi és egyéb vállalások még, amely alapján pontot lehet szerezni a pályázat során.

Ki indulhat, és mit kell mindenkinek vállalnia

Pályázó kizárólag magyarországi székhelyű, kizárólag erre a célra létrehozott projekttársaság lehet, amelynek vagy a társaságcsoportjának főállásban foglalkoztatnia kell legalább egy, energetikai területen minimum ötéves tapasztalattal rendelkező személyt.

A belépési küszöb legalább 14 MW beépített teljesítmény és 14 MVA betáplálási igény. Az űrlapon meg kell jelölni egy legalább egy hektáros ingatlant a csomóponttól legfeljebb 19 kilométerre, amelyre a pályázónak bérleti szerződése, építményi vagy haszonélvezeti joga, tulajdonjoga vagy előszerződése áll fenn. Tulajdoni lapot nem kell csatolni, a telephely utóbb módosítható, a valótlan nyilatkozat viszont kizárási ok. Emellett kötelező az aFRR szabályozási képesség biztosítása is.

A kötelező ajánlati biztosíték a benchmark beruházási érték 0,5, a kötelező teljesítési biztosíték a 2,5 százaléka. A benchmark szélerőműnél 406 millió Ft/MW, tárolónál 200 millió Ft/MWh. Mindkettőt a megvalósítani tervezett, nem az igényelt teljesítmény alapján kell számolni, tehát minden – a maximális pontszám érdekében tett – túlteljesítés a pályázó saját kitettségét is növeli. Egy 50 MVA-s, csak szélerőműves pályázatnál a teljesítési biztosíték 508 millió forint, 50 százalékos túlépítéssel és 100 MWh tárolóval viszont már 1,26 milliárd. A részvételi díj pályázatonként hárommillió forint, amely eltörpül mindemellett.

Egy társaságcsoport csomópontonként legfeljebb 100 MVA-ra pályázhat, összesen pedig legfeljebb 200 MVA-t nyerhet el, és minden pályázat önálló díjjal, biztosítékkal és dokumentumcsomaggal jár.

Kilenc csomópontból hét esetében kötelező, hogy a beruházó megépítse a közvetlen csatlakozási létesítményeket, majd térítésmentesen átadja a hálózati engedélyesnek. A vállalást a benyújtáskor kell megtenni, nem javítható, a megtagadása pedig érvénytelenné teszi a pályázatot. A műszaki tartalom csomópontonként ismert: a 132 kV-os alállomásoknál jellemzően teljes új mezőt és az elszámolási mérés kiépítését jelenti, csatlakozási pontonként 64 és 620 millió forint közötti becsült költséggel, amelyet a csatlakozás fenti teljes költségébe már beszámítottunk, azzal, hogy a tényleges költségek a becsléshez képest még növekedhetnek.

A 25 százalékos vételi jog mindenkire vonatkozik

A tervezetben még a pontozás részeként szereplő, 30 százalékos állami vagy önkormányzati részesedés helyére más konstrukció lépett. Az opcionális vállalás helyett immár a részvétel feltétele, hogy a pályázó teljes bizonyító erejű magánokiratban 25 százalékos vételi jogot biztosítson a Kormány egyedi határozatával kijelölt megújulóenergia-közösség részére.

A vételár a vételi jog gyakorlásáig teljesített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyoni hozzájárulás arányos része, a jogosult pedig vállalja a további hozzájárulás rá eső részét is. Ez könyv szerinti érték, nem a fejlesztés során létrejött érték.

Ez alapján minél nagyobb a törzstőke, annál drágább a közösségnek a 25 százalék, és minél inkább tagi kölcsönnel finanszíroz a befektető, annál olcsóbb. A szabály alapján tehát elképzelhető olyan helyzet, hogy a vételi jog gyakorlása után a megújulóenergia-közösség egy alultőkésített, tagi kölcsönnel terhelt társaság negyedét kapja meg, vagy épp komoly tőkét kell, hogy mozgasson a vételi jog gyakorlása érdekében.

A menetrend több lépcsős. A megújulóenergia-közösség csatlakozási jogot megállapító határozat véglegessé válásától számított 16 hónapon belül nyilatkozhat, hogy kéri szerepeltetését a kormányhatározatban, a kormányhatározat meghozatalától számított egy hónapon belül jelzi az igényét, a vételi jog pedig a csatlakozási jogot megállapító határozat véglegessé válásától számított két éven belül, jogvesztő határidővel gyakorolható. Az igény közlésétől a nyertesnek harminc napja van a változásbejegyzési kérelemre, mulasztása a csatlakozási jog elvesztésével jár.

A vételi jogot gyakorló megújulóenergia-közösségnek a hátralévő beruházás negyedét is finanszíroznia kell, ami számos nyitott kérdés megoldását és üzleti döntést igényel éppen a legtőkeigényesebb szakaszban.

A konstrukció részleteit a pályázók a beadási ablak vége felé ismerik meg: a Hivatalnak a határidő előtt legalább 15 nappal, tehát október 15-ig közzé kell tennie a közösség tulajdonszerzéséről és jogairól szóló szerződés lényeges elemeit.

Mi alapján lehet nyerni és ez mennyibe kerül

Két alapfeltétel teljesítése kötelező: a 25 százalékos vételi jog, és ahol kötelező, a térítésmentes átadás. Minden más összehasonlító szempont, súlyozva összesen 100 pont, és a pontszám csak ott dönt, ahol az igények meghaladják a kiosztható kapacitást.

A legnagyobb változás, hogy a projekt-előkészítettség teljesen kikerült a rendszerből. A hiteles szélmérésért, a madár- és denevérmonitoringért, a környezetvédelmi engedélyért és a turbinapozíciók biztosításáért nem jár pont. A pontozás szempontjából lényegtelen, ha volt komoly előkészítő munka.

A fő hangsúly immár a gazdasági vállalásokon van. Húsz százalékot ér az önkormányzatoknak fizetendő egyszeri helyi hozzájárulás 50 000 EUR/MW-os maximummal, tizenötöt az éves, betáplált energiával arányos hozzájárulás 3 EUR/MWh-ig, tizenötöt a tároló aránya, tizenötöt az uniós gyártótól származó beszerzés a turbinák és a termelői transzformátorok költségének 80 százalékáig, tízet a betáplálási igényt meghaladó beépített teljesítmény, tízet a barnamezős helyszín, öt-öt pedig a részleges nyertesség, a magasabb biztosíték és a csatlakozási pont közös használata.

Mindezek alapján maximum 35 pont szerezhető meg érdemi készpénzráfordítás nélkül: az uniós beszerzés, a barnamezős helyszín, a részleges nyertesség elfogadása és a csatlakozási pont megosztása. A maradék 65 pont viszont komoly pénzügyi és beruházási vállalás. Az egyszeri önkormányzati hozzájárulás a felső sávban egy 75 MW-os projektnél nagyságrendileg 3 millió euró, a tárolós szempont maximuma pedig 25 MW-os, négyórás rendszert kíván 6000 ciklussal, négykvadránsú inverterrel és FCR, aFRR, mFRR akkreditációval.

Bár kecsegtető a plusz pontért, de nem éri meg a túlépítés: a betáplálási korlát felett termelt energia korlátozás alá esik, a benchmark és így a biztosíték viszont teljes egészében beszámít, azaz tőke kerül lekötésre, holott nem jár arra plusz kapacitás. A többlet csak a csatlakozási pont mögött hasznosítható.

A két önkormányzati hozzájárulás együtt a pontszám több mint harmadát adja, és tiszta készpénz. Mindkettő egyoldalú kötelezettségvállalás formanyomtatványon, önkormányzati aláírás nélkül, ami a szempontot pusztán fizetési hajlandóság kérdésévé teszi. Egy 50 MVA-s projektnél a két hozzájárulás maximumon, élettartamra vetítve a benchmark ötöde és negyede közé esik, nem is szólva az adóterhekről.

Mindezek alapján figyelembe véve a belépési küszöböket, biztosítékokat, a csatlakozás várható teljes költségét, valamint a nyertességhez szükséges komoly pénzügyi vállalásokat, minden potenciális pályázónak alapos számításokat kell végezni annak érdekében, hogy megéri-e indulni.

Határidők

A beadási ablak október 30-án 23:59-kor zárul, az eredményhirdetés legkésőbb december 13-án lesz. A hosszú átfutású tételeket, a bankgaranciát és a hálózati engedélyesektől kért igazolásokat tehát érdemes időben beszerezni.

A véglegessé vált építési engedélyt 2030. január 1-ig kell igazolni, a kereskedelmi üzem határideje egységesen 2032. szeptember 30., a csatlakozási igénybejelentést és a teljesítési biztosítékot pedig a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. Mentesítő feltételt a Hivatal nem biztosít, tehát a hálózati engedélyes késedelme a fejlesztő kockázata. Enyhítés viszont, hogy a megvalósult teljesítmény 10 százalékkal elmaradhat a vállalttól, arányos biztosítékvesztés mellett.

Mit jelent ez a fejlesztőknek?

A végleges kiírás nem a felkészültséget, hanem a fizetési hajlandóságot és a helyi közösségi szerepvállalást díjazza. A pályázónak ezév októberében kell véglegesen elköteleznie magát olyan kifizetésekre, amelyek évtizedekre szólnak, miközben a termelés csak évekkel később kezdődhet el, miközben folyamatosan alakul a szabályozási és támogatási környezet. Az éves önkormányzati hozzájárulás ráadásul a betáplált mennyiséghez kötött, nem az árhoz, tehát elképzelhető, hogy napos-szeles órákban termelt, alacsony árú áram mellett sújtja a beruházót ez a teher.

Érdemes megtenni a számításokat, de még továbbra sem ismert minden részletszabály. Ezért az is jó stratégia lehet, ha nem jön ki a kívánt szám, hogy csupán figyelemmel kísérjük a pályázatot és a következő kiírás során indulunk a megfelelő tanulságokat levonva.